A legendás Kolinda, a csapat zenei-szellemi örökségét tovább vivő Vízöntő, és más fontos world music-formációk oszlopa, a „nagyvárosi bujdosó” Kiss Ferenc legutóbbi CD-je, a „Szerelemajtók” Bartók Béla emlékét hivatott ápolni. Most a másik „remix-király” (a szókapcsolat az Amorf Ördögök leleménye), Kodály Zoltán került sorra a hegedűs-énekes részéről, a tiszteletadás kapcsán. Ennek jegyében rögzült DVD-re az a koncert, amelyet 2007. márciusában adott a Művészetek Palotájában, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében.
Az előadás egyik specialitása a megmozgatott zenei apparátus, hiszen nem csupán a Kiss Ferenc nevével fémjelzett Etnofon Zenei Társulás vett benne részt, hanem a Profán Vonósnégyes is (magával Kissel a soraiban), valamint számos szólista, közreműködő. A másik különlegességet az adja, hogy muzsikálás közben a Néprajzi Múzeum anyagából való archív fotókat és filmeket vetítettek a színpad fölé.
A teljes koncert három verzióban tekinthető meg. Külön választhatók a színpadi történések, külön a közben kivetített anyag, valamint együtt látható és hallható a kettő rendkívül izgalmas keveréke.
Utóbbiból már a műsor elején kaphatunk ízelítőt. A vonósnégyes által előadott, balladai tisztaságú „Nyitány” alatt ugyanis – egyebek közt – a romjaiban is fenséges zsámbéki templomról készült film fut. Ezek a képek szimbolikusan is értelmezhetők. Azt példázzák, hogy a múltunk értékei ugyan már nem jeleníthetők meg a maguk teljességében, de azt, ami megmaradt belőle, védeni, óvni kell, hiszen a következő generáció ugyanúgy örömét lelheti bennük, mint miénk, vagy az elődeinké.
Épp az elődök kapcsán merül fel egy fontos kérdés, rögtön a „Pávaének” második tételében: „ki népei vagytok”? Kiss Ferenc válaszát a „Kantele” címet viselő rész adja meg, felerősítve a finnugor eredetbe vetett hitet. Lényegében ezt viszi tovább a „Hajnal”, a „Malom”, de még a „Virágszál” is.
A rebellis indíttatású „Katonadal” azonban már a közelebbi (párszáz évvel ezelőtti) múlt történéseit idézi. A jól szerkesztett (fény)képanyag mellett a fúvósok teszik a darabot hangsúlyosabbá, Ágoston Béla és Szokolay „Dongó” Balázs jóvoltából.
A legszeretetreméltóbb rész kétségkívül az, amelyik a „Leányok”.címet viseli. A főszereplők: Herczku Ágnes, Bognár Szilvia és Szalóki Ági. A játékos, cserfes legénycsúfolójuk nem kíméli a zenekar hímnemű tagjait.
A „Hess páva” az egyik legösszetettebb darab zeneileg. Majdnem a teljes színpadi apparátust megmozgatja. A „Zsoltár” egyfajta újraértelmezése Kodály „Psalmus Hangaricus”-ának. A rab-éneknek induló „Fekete madár”-ba pedig egy másik ismert Kodály-mű, a „Felszállott a páva” néhány sorát szőtte bele a zeneszerző, Kiss Ferenc, mégpedig remekül. A „Legények” cím akár legényes is lehetett volna, ami a táncritmust illeti, legalábbis.
A műsor egészét záró „Dudaverseny” közben nem két dudás volt képes megférni egy zenekarban, hanem három! A csúcs, ha nem az egész előadás csúcsa mégis az volt, amikor a leánykórus utánozta a dudák hangját, meglehetős sikerrel.
Akárhonnan nézzük, bizonyos, hogy ez a DVD olyan, szemet és szívet egyaránt gyönyörködtető munka, amelyben a zene és a látvány szerves egységet képez. A zömmel szvit-szerűen összefűzött népdalfeldolgozásokból álló muzsika egyfelől bebizonyította, hogy az értékteremtés szándékával és igényével megvalósított hagyományőrzés mennyire nem a poros, korszerűtlen zenei múltat jelenti. Sokkal inkább példázza azt, hogy mennyire alkalmas tud lenni még ma is érzelmek kifejezésére, emberi sorsok megjelenítésére. Ami pedig a látványt illeti: különösen érdekes volt benne a sok néma, archív táncfilmekhez szolgáltatott élő zene.
Nem véletlen, hogy ezt az előadást a Duna Televízió méltónak találta a műsorára tűzni, így ünnepelve meg a zeneszerző születésének 125. évfordulóját. A DVD extra-menüjének legfontosabbika pedig a Kiss Ferencről és a három énekesnőről összeállított bio-diszkográfia.
Írta: Olasz Sándor
Forrás: riff.hu
2008. február 24.