A Szerelemajtók című cédé tisztelgés a nagy magyar zeneszerző, Bartók Béla előtt születésének 125. évfordulóján. A felvétel azért születhetett meg, mert Kiss Ferencet a Budapesti Tavaszi Fesztivál szervezői felkérték, hogy A kékszakállú herceg várának tervezett bemutatója elé készítsen egy olyan művet, amely a magyar népdalokat állítja középpontba. A zeneszerzőről elnevezett hangversenyteremben megtartott koncerten nem lehettem jelen, szerencsére a lemez kárpótol.
Köztudomású, hogy Bartók Béla műveiben sokszor idézte a magyar népdalok világát, nem csak a népdalfeldolgozásaiban (A kékszakállú herceg várában is az egyik szereplő tónusa, dallamainak hangsora a népzenéből ered).
Természetesen a Bartók-mű és a Kiss Ferenc által megálmodott darab között – az ismertetőben is szerepel – bevallottan van hasonlóság: a Szerelemajtók hét tételben mesél el egy történetet, A kékszakállú herceg várában hét ajtó szerepel, mindkettőben a női lélek rejtelmei állnak a középpontban. Míg a Kékszakállúban az asszonyok, köztük Judit sorsa megpecsételődött, a cédé szerzője az esély lehetőségét tartja erősebbnek.
A hét tétel mindegyike a népi élethez kapcsolódik: mindegyik cím jelkép.
A Tavaszkapu kezdése és a sokáig tartott orgonapont az élet kezdetének szimbóluma. Hasonló megoldás szerepel Wagnernél, a Ring első darabjában, A Rajna kincse elején, és még folytathatnánk a sort. A második tétel a Balladavölgy, mely három asszony, lány sorsát vetíti elénk: a Rákóci kocsmábo kezdetű dalban Bodor Katalina szomorú történetét töröksíp szakítja meg, Seprődi Borbála és Mónár Anna drámája is kibontakozik előttünk. A darab végén a nyitó ballada utolsó két versszakát csak a szólóénekestől halljuk, mely drámai töltést ad.
A Varázsmező szövegmondásos kezdete a varázsolást, ráolvasást, később igézést jelképezi.
A suttogás végigvonul a tételen, a Magos a rutafa kezdetű népdal alatt is hallható. A dünnyögő furulya hangszíne és a darab lezárása előtti akceleráció kiválóan illeszkedik a zenei elképzeléshez. A Selyemrét táncdallamokat vonultat fel, a lemez címe is itt szerepel, míg a Citruserdő és a Fellegajtó (a cím ismerős lehet Lovász Irén nagyszerű előadói estjéről) hangulatával visz egy másféle világba. A záró Álomvíz tétel első dalának nyugalomábrázolása, egyszerű zenei eszközökkel való megjelenítése nagyon szép.
A feldolgozások sohasem unalmasak, a hangszerelés változatossága, a hangulatok kellően megoldott kifejezése, a népzenei feldolgozások közt hosszúnak számító (hiszen egy-egy dal – a balladák és siratók kivételével – csak néhány versszakos) tételek, melyek több dalt tartalmaznak, könnyen egysíkúvá válhattak volna. Ismert és kevéssé ismert dallamokat, szövegeket fedezhetünk fel, például a Tavaszi szél vizet áraszt szövegét a Tavaszkapu tételben, a Magos a rutafa kezdetű dalt a Varázsmezőben.
Jó lett volna, ha a gyönyörű népballadák összes versszakát olvashatnánk, hiszen a szövegek is éppoly fontosak, mint a feldolgozott dallam. Olyan gyönyörű képek vannak ezekben a balladákban, hogy mindig megborzongok, ha olvasom őket. A kísérőfüzetben is megtalálható, Rákóci kocsmábo kezdetű balladából idézett néhány sor az egyik legcsodálatosabb: a fekete sereg napkeletről jön, az élet felől, és napnyugotra megy, a halál felé. Ezt tudja is Bodor Katalina anyja, aki kényszerből adja lányát a rossz hírű, nappal alvó, éjjel gyilkolózó Rákóci kis úrfihoz. A nép ajkán keletkezett, a legnagyobb költőkével vetekedő sorokat érdemes újra és újra elolvasni. De az összes, a lemezen szereplő szöveg egy-egy kincs. Ahogy a felvétel is, a tételenként tematikusan összeszedett népdalcsokor minden szempontból nagyszerű.
Kitűnő lemezt hallgathat meg az érdeklődő: izgalmas hangszerelés, egyedi összeállítás, nem utolsósorban csodálatos népdalok és balladák kompozíciós egységét. Kiss Ferenc szavait idézve:
„Ezek az átjárók nem szétválasztanak, nem rejtegetnek, nincsenek kulcsra zárva, hanem összekötik az érzelmek és indulatok különböző szintjeit és folyosóit. Zengve terelgetik lelkünket a bánatból a fény, a gyötrelemből a gyógyulás felé.”
Írta: Szabó Ildikó
Forrás: Papiruszportál
2006. június 19.