A filmet sajnos nem láttam, de a zene elért engem is. A szerző-hangszerelő Kiss Ferenc ismét valami egészen rendkívülit produkált.

A muzsikus-zeneszerző hosszú utat járt be a hazai folkösvényen. A Vízöntő elhallgatása óta is rendszeresen alkot. Nem csak zenét szerez (mint pl. az 1992-es Sevillai Expo magyar kiállításához írt "A magyar tölgy mítosza"), stúdiót alapít, fiatal tehetségeket gondoz (Kárpátia együttes, a banda annyira ütőképesre sikeredett, hogy mindjárt sztárok lesznek), bedolgozik a Roncsfilm zenéjébe, lemezeket ad ki (pl. Elveszett Éden - Etnofon, 1996), de odáig is vetemedik, hogy klezmer együttest hoz össze.

A lemez, vagyis a filmzene, sokszor megidézi bennem Goran Bregovics hatását. Kusturica számtalan feledhetetlen műve közül az egyik legdöbbenetesebbnek, a Cigányok idejének is ő irta a zenéjét. Az a zene persze más, sokkal délibb. A keresztény-muzulmán elemek folyamatosan keverednek a filmben és a zenében is. Az ottani romák hol Jugoszláviához, hol Macedóniához, hol meg nem is tudják hova tartoznak. Nem mintha rajtuk kívül, akát itthon, akár másutt bárki más is pontosan tudná, hogy hova tartozik. De ott legalább pontos a kép, egyáltalán senki sem tudja senkiről, hogy ki hova tartozik.

A lemez végig izgalmas keveréke az autentikus és a modern, az akusztikus és az elektronikus zenei elemeknek. Aki összeszedte - mármint a fent említett zeneszerző - gyűjtötte, s nem csak úgy találta az eredeti motívumokat. Abszolút tudja, hogy mit csinál, s olyanokat is szólaltat meg művében, akik miatt lesz hiteles a produkció.

A lemezen többek között hallhatjuk Rostás Károly "Huttyán" énekét is. A - sajnos ma már nem élő - cigány énekes hangja most is megindító. Akinek esetleg nem ugrana be rögtön kiről van szó: a Deep Forest sokat vitatott "Boheme" című lemezén található néhány remixelt felvétele Sebestyén Márta és Berecz András átvariált dalaival együtt. Rostás Károly persze Hazai Termék, s nem import. Ennek megfelelően jóval kevesebben is ismerik itthon az itteni hírét, mint az ottanit. Vagyis mi is onnan ismerjük: hogy kivitték, ott becsomagolták, majd visszahozták, s jó drága pénzért eladták nekünk azt amit, ha nem adtuk volna oda nekik ingyen, akkor nekünk lett volna ingyen, nekik pedig jó sok pénzért lett volna hozzáférhető.

Kiss Ferenc számára persze a fentiek nem távolból jött világsztárok, hanem a természetes élettér részei. Egy szóval, ha valaki végighallgatja a lemezt, a tiszta, autentikus zene mellett szép feldolgozásokat és teljesen helyénvaló utánérzéesket is hallhat. Az utolsó két szám flamnecos trombitaszólói nekem a vadnyugatot juttatják eszembe.

Engem - aki Leone és Franco Nero spagettiwesternjein nevelkedtem - a lemez végighallgatása után feltétlen vonz a film, s elmegyek megnézni. Attól, hogy Oscar-díjra jelölték, még akár jó vagy rossz is lehet. Ha láttam a filmet, a zene is más aspektusba kerül talán, de a cd-t besoroltam a többi filmzenei felvételem közé, s onnan időnként ezt is elő fogom venni. A zenét azoknak is ajánlom, akik nem jártasak a folkban, mert a lemez - az autentikus zenét könnyebben emészthető közegbe ágyazva - kedvet csinálhat más, eredeti felvételek meghallgatásához is.

Írta: Fogarasi Lajos

Forrás: Biomusic

2000. január 01.