Hiába no, jót tett a Zuboly Ágoston Bélának! A free jazzben történt sűrű alámerüléseit követően lám, nem maradt rejtve a humora sem (ami ugye, nem hátrány, ha van az embernek). A Zuboly „mindent bele” című zenei receptjéből „főzni” nem sportszerű, ám nem is szükségszerű.

Az új zenekar új lemezéhez önálló koncepció szükségeltetik. Hogy az pontosan mit takar? Nem könnyű megfejteni! Talán egy meseszerű vándorlás történetét, amelynek során a cirkusszal való találkozás kitörölhetetlen nyomot hagy a főhős lelkében. A sztori nem terjed ki minden részletre: légtornász lány szerepel ebben a spéci cirkuszban (Aerotikának hívják a drágát), de állat egy szál sem. (Talán, mert nem ismeri Béla a felső szomszédunkat, aki embernek született, csakhogy fordított irányban söpört át rajta az evolúció.)

Duda-zene annál több hallható a CD-n, mégpedig a hagyományos pokoljárás nélkül! A dudával olykor halál-könnyed, szokatlanul pehelysúlyú tuba-hangok özöne zúdul ránk, Mazura János jóvoltából. A számok között Ágoston Béla mesél rendületlenül, és maga is dalra fakad. Jól áll neki! Ilyenkor megérti az ember, hogy a fekete humor a zenében is létező kategória. És ez nem minden, mert ott feszül a lemezen a „Csend.esély” mix, aminek következtében Béla a slágergyanú bűnének feltételezett elkövetésével is vádolható, Rutkai Bori tündéri énekével súlyosbítva.

Egy biztos: alapból vidám lemez a Dudapest Cirkusz! Sajnos, nem egyértelmű a koncepciója, ha csak a duda fokozott szerepeltetését nem tekintjük annak. A jelszó tehát: duda, feszt! Meg egy kis cirkusz sem árt nekünk néha, nem beszélve az Aerotikáról.

Írta: Olasz

Forrás: riff.hu

2008. július 16.